A héten találtam egy vetőmagos boltban málnabokrot. Itt, Görögországban! Ez nagy hír, mert nem is igazán ismerik errefelé a málnát, nemhogy még bokrokat áruljanak. Az az érdekes, hogy nincs is görögül külön szó a málnára, az üzletben is "erdő gyümölcsei" fedőnéven fut, ami a málnán kívül a szedret és a ribizlit is magában foglalja. A francia eredetű "framboise" ismeretes még a málna megnevezésére itt, de tapasztalataim szerint 10-ből 8 görögnek fogalma sincs róla, hogy mi az. De miért ilyen fontos ez most nekem? Mert IMÁDOM A MÁLNÁT!!! És hosszú éveken keresztül csak vágyakoztam eme gyümölcs után, vagy ha épp akkoriban jártam Magyarországon, amikor a termési ideje volt, rosszullétig tömtem magamba a kedvencemet, mivel ki tudja, mikor ehetek újra. Na hát ez minden, csak nem élvezet. Az első dobozzal még jóízűen eszem, de a többi (!!!) már csak kényszerből csúszik le, mert a boltban ugye sajnáltam otthagyni, ahány dobozzal volt, azt nekem el kellett hozni, utána viszont muszáj fogyasztani, hogy meg ne romoljon :D :D
Amíg Magyarországon éltem, természetesen akkor is a kedvenc gyümölcseim egyike volt a málna, de mivel nem jelentett számomra valami elérhetetlen vágyálmot, nem bolondultam érte annyira (bár vannak szép emlékeim egy szentivánéji kerti partiról, amikor a málnabokor vonzása nagyobb volt, mint a bulié :D De ez egy másik történet :D ).
Görögországban aztán, amikor rájöttem, hogy itt nem annyira jellemző ez a gyümölcs,elkezdett nagyon-nagyon hiányozni. A csúcs az volt, amikor Stefanosszal való terhességem alatt kívánósságom fő célpontjává vált. Felfedeztünk akkoriban egy zöldségest, ahol mindig megtaláltunk szinte mindent, akár még január közepén is gyönyörű piros és mézédes görögdinnyét árultak (persze ötszörös áron, de az első babáját váró, kívánós kismamának semmi sem számít - nem csoda, hogy kedvenc kuncsaftjukká váltam :D ). De málnát még ők sem tudtak szerezni nekem, pedig akkor aztán tényleg mindent megadtam volna érte! Érdekesség, hogy a fiam jobb lábszárán hátul egy málna alakú pigmentfolt található.... A babona szerint azért, mert nem kaptam meg, amit terhesen megkívántam :D Nem tudom, mennyire lehet hinni ezeknek a hiedelmeknek, de az tény, hogy Stefanosnak a mai napig megvan ez a sötétebb folt a vádliján.
Nos, ezekután ugye már érthető, hogy miért örültem meg annyira az én saját bejáratú málnabokraimnak? Már csak a tudat, hogy ott vannak kint a kertemben, boldogsággal tölt el! Azt meg nem is említettem, hogy ribizlibokrokat is vettem. Ezek pedig a szülői házra emlékeztetnek. Szüleimnek vannak ribizlibokraik a kertjükben, és mindhárom gyerek kedvenc időtöltése volt kicsi koruktól fogva, hogy pici ujjacskáikkal a bokrok alatt szüreteltek. De nekem is rengeteg gyerekkori emlékem fűződik a nagy családi ribizliszüretelésekhez :))) Szóval az új szerzeményeimtől most én is sokkal inkább otthon érzem magam! Remélem, a nem éppen őshonos kis tövek is eléggé otthon fogják magukat érezni itt, jó nagyra nőnek és sok-sok szép emlékkel fognak gazdagítani minket a bőséges termésükkel! Nyami!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése