Ma megint beszerző körutam volt... Illetve nem annak indult, csak tejért mentem a Lidlbe. Aztán ott meg szembenézett velem egy aranyesőbokor-csemete... Addig könyörgött, hogy kénytelen voltam elhozni :-D
Gondolkoztam is, milyen kifogást találok férjuramnak, ha meglátja, mert 1. költekeztem, 2. neki kell elültetni :-P
Aztán épp indulni akartam tovább, amikor megint rámszólt valaki... nem is szólt, csak halkan pisszegett, na meg kacsingatott; nem lehetett neki ellenállni: egy orgonabokor!!!! Végem volt, elvesztem! Gyerekkorom óta egyik legkedvesebb illatom az orgonaillat! Amíg a városban laktunk, a lakótelepen, a házunkhoz közel volt egy játszótér, ami orgonabokrokkal volt körülvéve, mindig így húsvét előtt elsétáltunk a gyerekekkel, és szedtünk egy nagy csokorra valót. Néztek is a görögök furcsán, nem tudták mire vélni ezt a nagy lelkesedést! De amióta kiköltöztünk falura, hiányoztak az orgonabokrok!
Most végre nekem is lesz sajátbejáratú orgonám :)) Az egyetlen üröm az örömben csak az volt, mit fog szólni kedves párom, ha meglátja. Nos, azt hiszem, ismer már valahonnan, mert nem lepődött meg nagyon... Csak azt kifogásolta, hogy TEJET miért nem vettem.... Hoppá!!!
Azt hiszem, kezdem érezni a tavaszt!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése