Főszereplők:

Lilypie - Personal pictureLilypie Kids Birthday tickers

2011. november 6., vasárnap

Valóra vált álom?

Évek óta volt egy visszatérő álmom. Talán azóta, amióta elköltöztünk Thessalonikiből, imádott városomból. Álmomban egy házban jártam, ami nem mindig nézett ki ugyanúgy, álmomban mégis tudtam, hogy ez ismét ugyanaz a ház. Egy ismeretlen ház, ami az enyém... vagyis hogy ott fogok lakni. Bentről ismerős volt, tudtam, hogy  már jártam ott, mégis bennem volt a tudat, hogy még sok minden felfedeznivaló vár rám abban a házban. Még csak nem is mindig volt ház, valamikor lakás volt, kintről láttam a magas házakat körülötte, máskor meg kint voltam a kertes ház udvarán. Mégis, valahol tudat alatt tudtam, hogy megint ugyanarról a házról álmodtam, és azt is tudtam, hogy ez a ház (vagy lakás) valahol Thessalonikiben van. Nem értek az álmokhoz, nem is próbáltam megfejteni soha, mit jelent ez a visszatérő álom, de mintha csak éreztem volna, hogy egyszer meg fogom találni ezt a házat... 
Elköltöztünk... vissza, Thessalonikibe. Nehéz döntés volt, sokat töprengtem rajta, amíg végül meghoztam. Aztán utána már csak azon csodálkoztam, hogy mi tartott ennyi ideig. A legkézenfekvőbb megoldás volt. Féltem, hogy a gyerekek hogyan fognak év közben iskolát váltani, hogyan fognak megbírkózni ennyi változással, én hogyan fogom bírni... most csak azt sajnálom, hogy miért nem jutott ez előbb eszembe. Minden simán ment, zökkenőmentesen, a gyerekek a helyzethez képest kiegyensúlyozottak, boldogok, és én is újra önmagamra találtam. 
Amikor lakást kerestem, tudtam, hogy meg fogom találni álmaim házát. Igaz, máshogy képzeltem el, azt vártam, hogy majd belépek, és érezni fogom, hogy igen, ez az. Nem így történt, de első látásra szerelem volt. Aztán amikor másodjára jöttem ide, immár takarítani, egyszercsak rádöbbentem, hogy tényleg ez az. Ugyanaz a kert, a többszintes udvar... a ház belülről nem hasonlít, de a feeling, itt lenni, itt élni, igen, ez már az. Pontosan úgy, mint az álmaimban. És felfedeznivaló is vár még rám bőven, legalábbis ami a kipakolandó dobozokat illeti :P 
Amióta meghoztam a döntést, elmaradt a visszatérő álom, többé nem láttam. Most átélem az álmot. Álmaim házában, álmaim városában. És tudom, hogy minden rendben lesz! 


2 megjegyzés:

helga írta...

Sziasztok, Már nagyon vártam a következő bejegyzést, hogy mi van Veletek, hogyan sikerült a váltás. Nagyon örülök, hogy minden rendben, elkezdődött az új életetek. Kívánok nagyon sok boldogságot, Neked erőt, igaz ahogy olvasom a blogodat ehhez külön nem is kell kívánni, nagyon keményen állod a sarat. Ha lesz időd írj majd a környékről is, vagy esetleg ha olyan történik Veletek ami billentyűzetet kíván :))) puszi, így ismeretlenül is, és nagyon drukkolok!!!!!!!

norico írta...

en is nagyon örülök. ez a bejegyzes arrol tanuskodik, hogy nagyon összeszedett vagy. csodalatot erdemelsz. tovabbra is veletek vagyok gondolatban.